Tízenkét éve történt: a szégyen napja

|

Ma tizenkét éve, hogy a 2004. december 5-i népszavazás a kettős állampolgárságról „érdeklődés hiányában” elbukott. Bár az új parlament 2010-ben orvosolta a nemzet becsületén esett csorbát, érdemes felidéznünk, pontosan mi hogyan is történt.

2004. december 5-én hazánkban két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást. Az elsőt, a kórházak állami kézben tartásáról a Munkáspárt kezdeményezte, ehhez kapcsolódott később a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) indítványa, amely a nem Magyarországon élő magyar, de magukat magyar nemzetiségűnek valló állampolgárok kedvezményes honosítását tette volna lehetővé.

A pontos kérdés így hangzott: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti ’Magyar igazolvánnyal’ vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”

plakát

Nem-re buzdító MSZP-s szórólap a népszavazási kampány hajrájában

A népszavazás – köszönhetően az MSZP és az SZDSZ demagóg, nem-re buzdító kampányának és a Fidesz erőtlen kiállásának – végül eredménytelen lett, a részvételi arány országos szinten csupán 37,5 százalék volt, szemben az előzetesen várt 45-50 százalékkal. A voksolók száma csak Budapesten közelítette meg az 50 százalékot, a dunántúli megyékben 37, a keleti országrészben 30 százalék körüli volt a részvétel.

A kettős állampolgárságra a szavazáson résztvevők 51,5, a kórházak állami kézben tartására 65 százalék húzott igent.

www.valasztas.hu

Szavazási megoszlás megyék szerint - pirossal az igenek

grafikon: ovb.hu

Szavazási összesítő az OVB honlapján

Az alábbiakban – az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete gyűjtéséből kiindulva felidézzük az elmúlt húsz év legnagyobb port kavaró népszavazásának mérföldköveit.

1996. június. Az MVSZ IV. világkongresszusa ajánlást fogalmaz meg a magyar állampolgárság kiterjesztésére. 1998 áprilisában az MVSZ választmánya politikai célként fogalmazza meg a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. Patrubány Miklós, a Világszövetség elnöke sajtónyilatkozatában minden magyarnak követeli az alanyi jogon járó magyar állampolgárságot.

1999. március 23. Martonyi János, az első Orbán-kormány külügyminisztere a Magyar Hírlapban kijelenti: „politikai és jogi képtelenség lenne, ha egyetlen törvényhozási aktussal magyar állampolgárnak nyilvánítanánk minden, a Kárpát-medencében élő, önmagát magyarnak tekintő személyt”.

2000. április. Patrubány Miklós MVSZ-elnök tárgyalásokat kezdeményez a magyarországi pártok vezetőivel a kettős állampolgárság kérdéséről.

2000. október 19. Orbán Viktor miniszterelnök és Markó Béla RMDSZ-elnök találkozója Budapesten. A kormány jelenlévő képviselői kifejtik: a kedvezményes honosítás ügye „nem időszerű”.

2002. január. Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök aláírja a külhoni magyaroknak kedvezményeket nyújtó úgynevezett „státusztörvény” végrehajtásáról szóló megállapodást. Gyurcsány Ferenc javaslatára az MSZP „23 millió román munkavállaló” bevándorlásával riogat.

2003. július 25. Orbán Viktor Tusnádfürdőn bírálja Medgyessy Péter miniszterelnököt, amiért az ellenzi a délvidéki magyarok kettős állampolgárságát. „Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni” – jelentette ki a Fidesz elnöke, aki három évvel előtte maga sem tartotta időszerűnek a kérdést.

2003. szeptember 10. Az Országos Választási Bizottság (OVB) formai kifogásokra hivatkozva elutasítja az MVSZ kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezését.

2004. március 1. Az Alkotmánybíróság jóváhagyja a népszavazáson felteendő kérdést. Kezdetét veszi az aláírásgyűjtés.

2004. július 2. A Magyarok Világszövetsége 320 858 népszavazást támogató aláírást nyújt át az OVB-nek.

kép

2004. július 21. Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke Tusnádfürdőn a kettős állampolgársággal kapcsolatosan hatástanulmányok hiányát emlegeti, és az autonómiát nevezi elsődleges célnak.

2004. szeptember 13. Az Országgyűlés egyhangú szavazással elrendeli a népszavazást.

2004. október 26. A Magyarországi Református Egyház püspökei közös nyilatkozatban foglalnak állást a kettős állampolgárság mellett. Két nappal később kitűzik a népszavazás időpontját.

2004. november 2. Az MSZP vezetői több fórumon is bejelentik, hogy a népszavazáson a nem szavazatot támogatják, mondván a kettős állampolgárság megadása a szülőföldről való tömeges elvándorláshoz vezetne. A központi határozattal szemben Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke „lelkiismereti szavazást” javasol a baloldali szavazóknak.

MSZP-s szórólap

MSZP-s szórólap

MSZP-s szórólap a kampány hajrájában

2004. november 4. A Népszabadság egy hatástanulmányt közöl, amely szerint a magyarigazolvánnyal rendelkezők áttelepülése 95 milliárd forintos szociális többletköltséget okozna Magyarországnak.

2004. november 10. Hiller István kulturális miniszter, az MSZP elnöke bejelenti, a kormány külhoni útlevéllel, szülőföldalappal és munkahely-teremtési programmal kívánja támogatni a határon túli magyarokat.

2004. november 12. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) VIII. ülésén Mádl Ferenc köztársasági elnök kifejti, a kettős állampolgárság megadása történelmi igazságtétel, és arra szólítja fel a választókat, hogy szavazatukkal vállaljanak közösséget a határon túli magyarokkal. Az ülésen résztvevő pártok és szervezetek a kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot fogadnak el, a dokumentumot az MSZP és az SZDSZ nem írja alá.

2004. november 16. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felhívással fordul híveihez, arra kérve őket, hogy a népszavazáson szavazzanak igennel.

2004. december 1. Adrian Nastase román miniszterelnök országa nemzeti ünnepén, Gyulafehérváron kijelenti, nem normális, hogy 2007-től egy Romániában élő személy három – román, magyar és európai – állampolgársággal rendelkezzék. A kormányfő magyarországi kampánytémának és „őrültségnek” nevezi a kettős állampolgárságot.

2004. december 2. Hiller István (MSZP), Áder János (Fidesz), Kuncze Gábor (SZDSZ) és Gémesi György (MDF) televíziós vitát folytat a kettős állampolgárságról.

2004. december 5. Eredménytelen a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a választók a felelős hazafiságot választották.

kép

2004. december 5-e után több helyen lehetet találkozni hasonló üzenetekkel

2005. január 7. A MÁÉRT határon túli tagszervezeteinek vezetői kétnapos szabadkai tanácskozásukon zárónyilatkozatot fogadnak el, amelyben elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a népszavazás kampányában félrevezették a magyarországi választópolgárokat, nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket. Felszólítják az Országgyűlést, hogy alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a külhoni magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését – lakóhelyük elhagyása nélkül.

2010. május 26. Az újonnan megalakult Országgyűlés 97,7 százalékos többséggel elfogadja a kedvezményes honosításról szóló törvényt. 344 képviselő szavazott igennel, hárman – Gyurcsány Ferenc (MSZP) Szanyi Tibor (MSZP), Molnár Csaba (MSZP) – nemmel, öten – Baracskai József (MSZP), Oláh Lajos (MSZP), Vitányi Iván (MSZP), Dorosz Dávid (LMP), Szabó Tímea (LMP) – tartózkodtak.

kép

Jobb későn, mint soha

 

A parlamenti szavazást tapsvihar kísérte

B.J.

barikad.hu

Keressen minket az alábbi közösségi oldalakon!

Helyi videó

A Magyar Vértanúk Emlékművének avatása