November 14. - A pálosok ünnepe

|

A török hódoltság előtti hazai keresztény kalendáriumok ismertek egy ősi magyar ünnepet, amelyet Hideggel háló Szent Pál napjaként tartottak számon. Erre minden évben november 14-én emlékeztek.

Szinte alig olvashatunk részletes leírást arról, hogy pontosan milyen ősi ünnepeket ültek meg a Mohács előtt élt eleink, hiszen a 16. század közepétől a hazánk trónját törvénytelenül megszerző Habsburgok, illetve az oszmán megszállók pusztításai miatt majdnem teljesen elenyészett a középkori magyar állami örökség és az a sok ősi hagyomány, amelyet régen a magyar királyi udvarokban őriztek.

Az ősi magyar hagyományt jórészt a nép, valamint a pálos rend szerzetesei adták át az utókornak, utóbbiakat azonban a 16. század közepétől folyamatos támadások érték, virágzó kolostorai pusztulásnak indultak, előbb az oszmánok romboltak le jó néhányat, majd a magyar királyi trónra ült Habsburgok nem őket, hanem idegen keresztény rendeket kezdtek el támogatni. Végül a 18. században II. József feloszlatta rendüket.

Ősi pásztorünnep?

Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium című monográfiájában olvashatunk Hideggel háló Szent Pál napjáról, amelyet állítólag a pálosok november 14-én ültek meg. Az egyik elterjedt nézet szerint a várbéli virrasztók ekkor kapták meg tűzifájukat a téli hideg időkre. Erre való hivatkozással volt olyan szakember, aki a tél beálltának a napjával hozta összefüggésbe ezt a pálos hagyományt.

A hazai kutatók nem értették, hogyan lehet ez a nap is Pálhoz köthető, azzal érveltek, hogy Remete Szent Pál napját télen kétszer is megtartják, január 15-én és január 25-én, utóbbit nevezik pálfordulásnak. Azonban a pálos kalendáriumban hosszú ideig piros betűs ünnep volt Remete Szent Pál átfordítása. Állítólag ezen a napon vitték át a szent Velencéből megszerzett ereklyéjét a budai Várból a mai Budaszentlőrincre. Mindez 1381-ben Nagy Lajos király uralkodása alatt történt.

Ősi télkezdő nap

A magyar keresztény kalendárium megőrizte a magyarság ősi, táltoshithez és pásztorhagyományokhoz kötődő ünnepeinek jó részét. November 14-e valóban a tél kezdetének a napja lehetett, legalább is erre vannak keleti forrásadatok. A keleti lovas népek hagyományában ismert, hogy az egész eurázsiai sztyeppei műveltségi körben nagyjából azonos időben ünnepelték meg a tavasz kezdetét, majd ősszel, az elszámoláskor is pásztorok az Ordosztól a Kárpátokig nagyjából ugyanakkor mulatoztak a szabad ég alatt.

A november 14-i ünnep talán a hideg beálltának jeles ünnepe lehetett, amikor is megkezdődött a télre való felkészülés, ekkor vágták le a haszonállatokat, húsukat feldolgozták, hogy legyen hús a téli és kora tavaszi napokra. Ezek a füstöléssel és szárítással tartósított húsételek mindaddig kitartottak, amíg március-április folyamán a télen lesoványodott állatok a friss füvű legelőkön erőre nem kaptak.

OB 

alfahir.hu

Keressen minket az alábbi közösségi oldalakon!

Helyi videó

A Magyar Vértanúk Emlékművének avatása