Húshagyó, húshagyó, engemet itthagyó!

|

 

Ekkor  zajlik a téltemetés a sokacoknál és másutt is. Ekkor máglya épül (Mohácson új a vasárnapi helyén). Máglyára kerül a híres farsangi koporsó és az esti sötétben együtt ég el a tűzzel.

bu.jpg

Világszerte ünnepségek és népszokások kapcsolódnak a mai naphoz, ez a karnevál tetőpontja  Holtversenyben leghíresebb a New Orleans-i Mardi Gras- karnevál.( Szelíd motorosok- rémlik, ugye?) meg a velencei. A karnevál szó  részint a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét. A francia  Mardi Gras, lefordítva szerint „kövér kedd”, angolul meg  Shrove Tuesday (gyóntató kedd).

maglya_1.jpg

Velencei maszkok:

karneval.jpg

Ecce neki dáridom,
A farsangot bevártam.
De vőlegényt nem kaptam.
Várok még egy farsangot,
Tán majd valakit fogok.
Ha vőlegényt nem kapok,
Apácának beállok.

magyar népdal

 Gonoszűző, tisztító, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. A zajos kongózás, hajnalozás, az állatlakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés,  mely  a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél „elhantolása” , a sardózás, , a busó és a kuka (dőre) járás  csak néhány a farsangfarki szokásokból.

Régen  ekkor volt  legény- és leányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és leányok életvesszővel való „megütögetése” és az állatok körülfüstölése is. A hajdan volt farsangon „elszabadult a pokol”, a régi törvény ekkor érdeklődés hiányában  szünetelt....

Mulatság, házasság...

A farsangi táncmulatság az őszi házasságok előkészítője is volt . Aki húshagyó keddig nem kelt el, annak az adott farsangi szezonban már nem is volt esélye. Ki is énekelték, csúfolták őket, mintha nem lenne amúgy elég bajuk. Az a lány, akinek farsang idején nem kötötték be a fejét, végleg  pártában marad, a régiek szerint legalább is....

A legények a hoppon maradt lány ablaka alatt fazekakkal, vasakkal nagy zajt csaptak, és közben kiabálták:

„Húshagyó, itt maradt az eladó!”

 Farsang farkán nem dolgoztak. Az volt a magyarázat, hogy  nehogy betegek legyenek. A mulatozás három  napig tartott. Kedden reggel a fiatalok dudaszóval, táncolva járták végig a falut nyársakkal kezükben, s a házakba betérve az alábbi verset mondták:

Itthon van-e a gazda,

van-e jó farsangja?

Menjen fel a padlásra,

hozzon le szalonnát,

szúrja a nyársamra!

 Húshagyó kedd a "bakkuszok" napja is volt. A legények maskarákban-álarcban ,táncolva, mulatozva járták be a falu utcáit.

Végül a fonóházba mentek, ahol a kapott tojást megsütötték.

húshagyó kedd.jpg

A képen alakoskodók láthatóak

 

Az ünneprontás hiedelemvilága, mondaköre is a húshagyóhoz fűződik. Néha a féktelen ifjúság beletáncol a nagyböjti csendes szent időbe, pedig akkor már muzsikának, táncnak helye nincs. A mesélők szerint egyszer húshagyókedden  a fiatalok báloztak. Éjfélkor mindenki abbahagyta a táncot. Egy pár azonban csak nem akarta abbahagyni a táncot. Hamvazószerda reggelén a földbe süllyedtek  a csárdával együtt.

Nem szerencsés ilyenkor meghalni, mert a hiedelem szerint, aki farsang utolsó napján hal meg, az prózai okokból a pokolba jut, mivel ezen a napon zárva van a mennyország.

Szokások, babonák:

Hogy a kártékony szárnyasok el ne vigyék az első ízben kieresztett csibéket, húshagyókor főtt disznófej lyukas csontján keresztül néztek rájuk, és mondták ezt a nem túl empatikus  mondást:

"Csóka, kánya, varjú, szarka mind vakok legyetek,

csak az én csibéim legyenek szemesek." (Nagylengyel, Zala m.

A húshagyó név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet Magyarországon 'maskurázás' a szokás: a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik, ugratják .

A házasságban élést egyetlen helyes életformának ismerő falusi közösségek gúnyoló  szokása a házasságra érett, de farsangig, vagyis a házasságkötési  szezon végéig férjhez nem ment  személyek ellen szólt. A tuskóhúzás  húshagyó kedden volt szokás: ekkor a legények a tuskót nagy zajjal végighúzták az utcán, majd a vénlányok ajtajára kötötték, kapujához támasztották.

Húshagyó, húshagyó,
A lányokat itt hagyó,
Húshagyó, húshagyó,
Itt maradt az eladó!

A vénlegényeket  így nógatták:

Házasodj meg vén kappan,
Vedd el ezt a mosdatlant!

A vénlánycsúfolás másik módja a „kongózás. Ez zajcsapással és rigmusok bekiabálásával járt. A farsangban el nem kelt  lányok háza előtt kolompoltak, tepsikkel, fazekakkal nagy zajt csaptak a legények. A kongózás változata a „bakfazékdobás, ciberefazék-hordás”. A legények a lányos házak udvarára szeméttel teli rossz fazekakat dobtak, miközben azt kiáltották – Szűrd a ciberét! –
A magyar nyelvterület észak-keleti részén ugyancsak nagy zajcsapással járó vénlánycsúfoló szokás volt a "szűzgulyahajtás". Csengővel, ostorral, kolomppal fülsiketítő lármát csaptak a legények, miközben kiabálták – Kinek van eladó lánya, hajtsa ki a szűzgulyába! – A lányok visszafeleseltek – Rönköt emelj, szakadj meg, miért nem házasodtál meg! –  Néhol a  pártában maradt lányoknak ki kellett jönniük a házukból s ostorpattogtatással hajtották őket végig a falun, na ez sem egy empatikus szokás.

Iskolás fiúk is jártak házról házra, ők a sárdózók. Megálltak a házak előtt, vagy bementek az udvarra. Énekük a telet űző, meleget hozó:

Sárdó gyűjjön,
hozzon meleget!
Micsodai meleget?

Nyári meleget.

 

Időjóslás:

Húshagyó kedden a gazdák próbáltak az eljövendő időszak időjárására is következtetni.  Megfigyelték, hogyha húshagyókedden csillagos az ég, akkor  sok tojást tojnak a tyúkok  egész évben.  A húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt jelentett.  Disznófej lyukas csontján keresztül nézték a csibéket és ráolvasással akarták biztosítani a szaporaságot. Székelyföldön a gazda este fűzfavesszőt kötött nyalábba, hogy egész évben távol tartsa a kártevőket.

 Tánczos Erzsébet

 Forrás:

http://www.historia.hu/archivum/2006/0601tatrai.htm

 

http://philatelia.hu/galeria/bus%C3%B3j%C3%A1r%C3%A1s

https://www.google.hu/search?q=h%C3%BAshagy%C3%B3&hl=hu&client=firefox-a&hs=qKq&tbo=d&rls=org.mozilla:hu:official&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=G-UZUdGbKczhtQbijoGYDw&ved=0CAoQ_AUoAQ&biw=1024&bih=629#imgrc=LPWgd1u475c5rM%3A%3BuAGumrZTQuLjKM%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.barikad.hu%252Fsites%252Fbarikad.hu%252Ffiles%252F2012%252F02%252Fh%25C3%25BAshagy%25C3%25B3%252520kedd.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.barikad.hu%252Fhushagyo_keddi_hagyomanyok-20120221%3B594%3B436

http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/6334/a_nap_kepe-busok_a_maglya_korul/

Keressen minket az alábbi közösségi oldalakon!

Helyi videó

A Magyar Vértanúk Emlékművének avatása